Országos Szlovák Önkormányzat

Nyelvünkért, kultúránkért, a szlovákságért!

Békéšska Čaba-Radnica-tabula

A nemzetiségek által lakott településeken a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény elfogadása óta van jogszabályi lehetőség a kétnyelvű feliratok elhelyezésére. A korábbi szabályozás értelmében a helyi önkormányzat a településen működő nemzetiségi önkormányzat indokolt igényének megfelelően köteles volt biztosítani a helység- és utcaneveket megjelölő, a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények – a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában – a kisebbség anyanyelvén is olvashatók legyenek.

E rendelkezésnek köszönhetően több magyarországi szlovák nemzetiségi településen megjelentek a kétnyelvű feliratok (Békéscsaba, Dunaegyháza, Kétsoprony, Pilisszentkereszt, Piliscsév, Tótkomlós).

Említést érdemel még, hogy a gazdasági reklámok és üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény – a magyar nyelv védelme mellett, kivételként említik azokat a feliratokat, amelyek a nemzetiségek által lakott településeken a nemzetiség nyelvén megjelenő feliratokat. Vagyis azon településeken, ahol szlovák nemzetiségi önkormányzat működik, adott esetben a szlovák nyelven megjelenő üzletfeliratoknak nem kötelező megjelenniük magyar nyelven is.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2014-től hatályos rendelkezése szerint 2014-től azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat az illetékességi területén működő érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére köteles biztosítani, hogy a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában - a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek, valamint azt, hogy a helység- és utcaneveket megjelölő táblák feliratai a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett a hagyományos nemzetiségi elnevezés a nemzetiség anyanyelvén, ennek hiányában a magyar nyelvű elnevezéssel azonos tartalmú és formájú elnevezés a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.

A magyar jogi szabályozásban a „közszolgáltatást végző szervek” megfogalmazás alatt értjük mindazok az állami, önkormányzati szerveket, gazdasági társaságokat, vagy civil szervezeteket, amelyek a lakosságot valamilyen közszolgáltatással (egészségügyi, oktatási, kulturális, tömegközlekedési stb.) látják el.

Az olyan településeken, ahol a szlovák nemzetiségűek aránya meghaladja a 10 %-ot a település önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a kétnyelvű feliratok mellett köteles hozzáférést biztosítani a közigazgatásban leggyakrabban használt dokumentumokhoz, adatlapokhoz szlovák nyelven is, rendeleteit szlovák nyelven is meg kellene jelentetnie, valamint biztosítania kellene a szlovák nyelv használatát a helyi közigazgatásban és helyi médiában (ha van ilyen).

Azon településeken, ahol a szlovákok aránya meghaladja a 20 %-ot, a helyi képviselő testület a helyi nemzetiségi önkormányzat kérésére köteles jegyzőkönyveit a magyar mellett szlovák nyelven is vezetni és határozatait is kétnyelven köteles megfogalmazni. Az állami alkalmazotti, közjegyzői és bírósági ülnöki helyek betöltése során köteles biztosítani a szlovák anyanyelvű dolgozók felvételét.

A törvény fentebb ismertetett rendelkezései 2014 óta hatályosak. A szlovákok által lakott települések között 54 olyan van, amelyek a feltételeknek megfelelnek, azonban nincs arról információ, hogy közülük valamelyikben kezdeményezte volna a helyi nemzetiségi önkormányzat a kétnyelvű feliratok körének bővítését, vagy a helyi rendeletek kétnyelvűségét, esetleg a hivatali ügyintézésben a szlovák nyelv használatát.

 

A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a következő településeken a szlovákok aránya meghaladja a település lekosságán belül a 20 %-ot:

 

Békés megye: Kardos, Örménykút, Kétsoprony, Csabaszabadi, Tótkomlós

Borsod megye: Répáshuta, Vágáshuta, Kishuta, Alsóregmec, Nagyhuta, Bükkszentkereszt, Füzér

Heves megye: Mátraszentimre

Komárom-Esztergom megye: Kesztölc, Piliscsév, Tardos

Nógrád megye: Ősagárd, Bánk, Sámsonháza, Egyházasdengeleg, Erőkürt, Nézsa, Felsőpetény, Lucfalva, Bér, Legénd, Bokor

Pest megye: Csővár, Piliszentlászló, Pilisszentkereszt, Pilisszántó

 

A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a település lakosságán belül a szlovákok aránya 10 és 20 % közötti volt:

Békés megye: Nagybánhegyes, Gerendás, Telekgerendás, Csabacsüd, Szarvas

Borsod megye: Háromhuta, Hollóháza,

Heves megye: Kisnána

Komárom – Esztergom megye: Mogyorósbánya, Sárisáp

Nógrád megye: Alsópetény, Terény, Vanyarc, Galgaguta, Nógrádsáp

Pest megye: Csomád, Vácegres, Galgagyörk, Püspökhatvan

 

Copyright © 2011-2012. All Rights Reserved.