Országos Szlovák Önkormányzat

Nyelvünkért, kultúránkért, a szlovákságért!

Szoszol1Fidesz: Megnőtt a nemzetiségi hovatartozást vállalók aránya - A Jobbik és az LMP képviselője kritikát is megfogalmazott - A kormány szerint jelentősek az előrelépések a nemzetiségi képviselet, a támogatáspolitika és kulturális autonómia területén

A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló, a 2013. február - 2015. február közötti időszakot bemutató beszámoló vitája folyt a parlament 2015. december 2-i ülésén.

Kormány: Előrelépés a nemzetiségi képviselet, a támogatáspolitika és kulturális autonómia területén

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a beszámolót ismertetve kiemelte, a 2014-es országgyűlési választásokat követően a nemzetiségek először kapcsolódhattak be alanyi jogon az Országgyűlés munkájába. Az alaptörvény pedig rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi törvény alapján a kormány kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét és arról beszámol a parlamentnek, az előző hasonló kormánybeszámolót 2013. novemberében fogadták el. Az elmúlt két esztendőben a nemzetiségi képviselet, a támogatáspolitika, a kulturális autonómia kiteljesítése területén jelentősek az előrelépések - közölte. Az időszak legjelentősebb nemzetiségi eseményei közé sorolta a 2014-es parlamenti és önkormányzati választásokat. Tavaly tavasz óta mind a 13 magyarországi nemzetiséget szószóló képviseli a parlamentben - hívta fel a figyelmet. Az önkormányzati választásokon 1523 településen 2146 nemzetiségi választást tartottak. A nemzetiségi önkormányzati képviselők megválasztásában a 13 nemzetiséghez tartozó választópolgárok mintegy 64 százaléka vett részt - folytatta. Arra is kitért, hogy az idei év elején 2100 települési és hatvan területi nemzetiségi önkormányzat működött. Az eltelt évek során növekedett a nemzetiségi identitásukat megvallók száma és aránya a lakosságon belül - hívta fel a figyelmet. A népszámlálás során az ország lakosságának közel hat százaléka, több mint 644 ezer ember vallotta azt, hogy valamelyik nemzetiséghez tartozik. A beszámolóból kiemelte, hogy a nagy bevett egyházak hangsúlyt fektetnek a nemzetiségi pasztorációra. A közszolgálati műsorszolgáltatók rendszeresen sugároznak anyanyelvű műsorokat mind a 13 nemzetiség számára - hívta fel a figyelmet. A támogatás változásáról közölte, hogy 2014-2015-ben a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása közel 55 százalékkal, az országos nemzetiségi önkormányzatok működési és média támogatása közel 28 százalékkal, az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása pedig 52 százalékkal emelkedett.Szoszol2

Fidesz: Megnőtt a nemzetiségi hovatartozást vállalók aránya

Salacz László, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy az alaptörvény már a preambulumában is megemlékezik a velünk élő nemzetiségekről. Magyarország a nemzetiségek valódi hazája és támogatója megmaradásuknak, ezt mutatja, hogy megnőtt a nemzetiségi hovatartozás vállalók aránya is - emelte ki. Senki nem érzi úgy, hogy nemzetiségének megvallásából bármiféle hátránya származhatna, a nemzetiségek szabadon, megbecsülésben és félelem nélkül élhetnek - hangsúlyozta. A beszámoló közel kétszáz oldalon taglalja, hogy a nemzetiségek számos támogatásban részesülnek az élet minden területén - mondta, hozzátéve: a színvonalas és igényes élet elsősorban nem a pénz vagy a támogatások kérdése. A jó minőségű köz- és magánéletre akkor van lehetőség, ha az állam nem állít korlátokat a nemzetiségi hovatartozás miatt, a nemzetiségeknek pedig nem lehet okuk panaszra a mai állam miatt - fogalmazott.

Az MSZP a források felosztásán változtatna

Teleki László, az MSZP vezérszónoka felszólalásában üdvözölte a nemzetiségi szószólók parlamenti megjelenését. A politikus a megyei és területi nemzetiségi önkormányzatok együttműködési kereteinek rendezését javasolta és alacsonynak ítélte a működési támogatásokat. Bírálta, hogy Farkas Flórián nem szólal meg az őt érintő pénzügyi vádakban, szerinte ez a roma társadalomra és a kormányra is rossz fényt vet. Kitért arra, hogy a nemzetiségi önkormányzatoknál átláthatóak voltak a költések, a romáknál azonban további vizsgálatokat szorgalmazott. Emellett a források felosztásának átstrukturálását javasolta. A szocialista politikus azt is megjegyezte, hogy az átvett oktatási intézményekben nincs szinkronban a felhasznált forrás és a létszámok, amit rendezni kell, a romák továbbtanulása érdekében pedig az ösztöndíjak rendszerének átgondolását sürgette. Teleki László a roma társadalom szempontjából pozitívumként értékelte a 3 éves kortól kötelező óvodai ellátást és étkeztetést, a közfoglalkoztatással összefüggésben pedig azt mondta: sok romának nyújt megélhetést, de nem jelent kitörést. Szóvá tette a roma telepek felszámolásának megtorpanását, az egészségügyet pedig szerinte együtt kell kezelni a foglalkoztatással és a lakhatással, mert csak a szűrések nem elegendőek. Az MSZP-s politikus előrehaladásnak minősítette a nyelvhasználat lehetőségeinek bővítését, ugyanakkor mint mondta, több megjelenési lehetőséget vár a médiában és roma nyelven tudósító rádióadót is szükségesnek tart.

LMP: Vannak előremutató elemek a kisebbségi joganyagban, de sok a hiányosság is

Ikotity István, az LMP vezérszónoka azt mondta: az alaptörvénnyel és a nemzetiségi törvénnyel újraírt kisebbségi joganyag számos előremutató elemet tartalmaz, ennek ellenére sok szabályozási hiányosság van. Pozitív példaként említette a nemzetiségi önkormányzatok jogállási és működési szabályainak pontosítását és az áttérést a közvetlen választásokra. Kritizálta ugyanakkor a kisebbségi jogvédelem területén dolgozó országgyűlési biztos pozíciójának megszüntetését, mondván, pártja szerint fenn kellett volna tartani a szakombudsmani rendszert. Ikotity István arról is beszélt, hogy törekedni kellene a nemzetiségek teljes jogú parlamenti képviseletére. Probléma továbbá - folytatta -, hogy a népszámlálási adatok nem mutatnak pontos képet egy adott település nemzetiségi összetételéről. Az LMP-s képviselő szavait azzal zárta, hogy egy nemzet csak úgy lehet egységes, ha minden egyes nemzeti, etnikai kisebbségre egyenrangú partnerként tekint a hatalom.

Szoszol3Jobbik: Fontos az őshonos nemzetiségek támogatása

Szávay István, a Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta, pártja mindig államalkotó tényezőkként tekintett a határokon belül élő nemzetiségi közösségekre. Tették ezt azért is - mondta -, mert a példaértékű nemzetiségi politika a külhoni magyarság helyzetének javítása szempontjából is fontos. Szerinte súlyos felelőtlenségre vall, amikor „egyes baloldali politikusok és médiamunkások, illetve (...) liberális véleménydiktátorok párhuzamot vonnak a korábban hazánkba betelepült, többségében fehér, európai és keresztény kultúrkörből érkezett nemzetiségek, valamint a Magyarországot és egész Európát fenyegető ázsiai, afrikai, döntően fekete és muszlim bevándorlók között”. Szerinte utóbbiak nyugat-európai „integrációs csődje” mellett „éppen a hazai cigányok (...) 600 év alatt sem teljesen megvalósult beilleszkedése mutat rá erre a lényegi különbségre a legszemléletesebben”. Szávay István azt is megjegyezte, a nagy számú idegen bevándorlás esetén a hazai cigányság ellen fordulhat a közhangulat. A kormány nemzetiségi politikájának pozitívumai között említette a nemzetiségi szószólók parlamenti jelenlétét, de szerinte érdemes lenne áttekinteni például a felszólalási jogkörük bővítését. Üdvözölte a nemzetiségi támogatások növekedését is. A jobbikos politikus közös érdeknek nevezte az „etnobiznisz” felszámolását, mert az rossz fényt vett a nemzetiségekre. Kifogásai között szólt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) szerinte korrupciógyanús gazdálkodásáról, sürgetve a felelősségre vonást és az ORÖ megújulását. Problémákat fogalmazott meg a közmédia nemzetiségi műsorainak képernyőre tűzési időpontjával kapcsolatban, majd megjegyezte: a nemzetiségi műsorgyártásban dolgozók létszámának csökkentését is fájlalják a szószólók. (mti)

Celoštátna slovenská samospráva v Maďarsku  2015  Országos Szlovák Önkormányzat