Országos Szlovák Önkormányzat

Nyelvünkért, kultúránkért, a szlovákságért!

Frontpage Slideshow | Copyright © 2006-2015 JoomlaWorks Ltd.

Predseníčka-DSM 2016

 

Történetünk – az alkalmazkodás története

Egyenesen jelképesnek tekinthető, hogy a tavalyi Magyarországi Szlovákok Napja után, melyre a forró alföldi Telekgerendáson került sor, nemzetiségünk sorrendben 20. ünnepét Magyarország legmagasabban fekvő településén, Mátraszentimrén (szlovákul Alkár) ünnepeljük. Jelképes, mert a szlovákok jelenléte e két merőben ellentétes környezetben elődeink nem mindennapi alkalmazkodó képességéről és találékonyságáról tesz tanúbizonyságot. Ők – egy nagyobb darab kenyér utáni vágytól hajtva – az elnéptelenedett, végtelen mocsaras, messzi déli síkságokon kívül valószerűtlenül megerőltető és kitartó munkájukkal a mai Magyarország északi részén található dombvidékeket is meghódították. Meghódították őket, majd új otthonra leltek köztük és fennmaradtak.

"A csekélyszámú németek és tótok újabb kori telepítvényesek, az utóbbiak az Ágasvártól a Galyatetőig húzódó hegygerincen három kis telepen (Hasznosi Felsőhuta, Fiskalitáshuta, Ötházhuta), valamint a gerinc tövében épült Szuhahután laknak, s mai napig tiszta tótnyelvű telepeket alkotnak, melyekben magyar ajkú lakosság egyáltalán nincs." (A Mátra részletes kalauza, Szerk.: Barcza Imre és dr. Vigyázó János, 1930)

A mátrai erdők nagy mennyiségű hasznos alapanyagot kínáltak az itt élőknek. A tűzifán kívül a szénégetés és az üvegművesség kialakulásainak feltételei is adottak voltak. A vidék első lakott helye Mátraszentistván volt, eredeti nevén Felső-Huta - Horná Huta, amely a XVIII. század közepén jött létre a mai Közép-Szlovákiából érkezett szlovák faszénégetők és a  Szudétákból jött német származású üvegfúvó iparosok letelepedésével. Ezt követően jött létre Mátraszentlászló, Fiskalitáshuta - Fiškalitášhuta, és csak mintegy száz évvel később, 1858-ban Mátraszentimre, azaz Ötházhuta - Pätidomky, ahová öt család költözött át Felső-Hutáról. E két etnikum jelenlétéről tanúskodnak az itteni családnevek is:  Odler, Stuller, Czetner, Dosztál, Szvet, Sztricsek stb..

Az üveggyártás a Csörgő patak völgyében folyt, ahol mind a mai napig láthatók az egykori üveghuták maradványai és itt kapott helyt az emléktábla is. A patakmederben ma is találhatunk zöldeskék üvegcseppeket.  A vidéken azonban csak mintegy 40 évig működtek az üveghuták. Megszűnésük után csak a faszénégetők és favágók maradtak a településeken. Az itt élők földműveléssel is foglalkoztak – krumplit és zöldséget termesztettek saját felhasználásra, és állatokat – sertést, marhát, lovakat és baromfit tartottak. Nyaranta az ország más részeibe jártak mezőgazdasági munkákra, hogy biztosítsák a téli élelmet családjaik és állataik számára.

„Galyát magas fekvésű, szénégetőktől lakott hutáknak nevezett kis községek környezik északról és nyugatról, amelyek magukban véve is érdekesek, és nagyobb kirándulások alkalmával, mint megszálló helyek alkalmasak. Nyájas kis faluk ezek, magyarul is beszélő tót lakossággal (hol némi élelmi szert, leginkább tejet, vajat kaphatunk) jó forrásokkal és szép üde hársfákkal.”(Mátrai és gyöngyösi kalauz, Írták: Hanák, Stiller, Széky - Gyöngyös, 1909)

A felső-mátrai településeket a történelmi Magyarország széthullása után fedezték fel a turisták, amikor az addig népszerű hegyvidéki nyaralóhelyek Csehszlovákiához kerültek.  A szocializmus idején vállalati és szakszervezeti üdülők nőttek ki a földből, melyek az utóbbi években elegáns szállodákká alakulnak.

A mátrai falvak életében a háborút követő lakosságcsere hozott nagy változásokat, amikor az itteni lakosság két harmada áttelepült Csehszlovákiába.  Napjainkban három településen élnek itt szlovákok: Mátraszentimrén, Kisnánán (szlovákul Malá Nána) és Mátraalmáson (szlovákul Suchá Huta). A 2014-es nemzetiségi önkormányzati választásokon a kisnánai szlovák választói névjegyzékbe 69 állampolgár kérte felvételét, miközben a településnek megközelítőleg 1000 lakosa van, Mátraszentimrén 430 lakosból 113. Mátraszentimre eredeti lakói megőrizték szlovák anyanyelvüket. Hagyományos rendezvényeiken a falualapítók kulturális értékeit és gasztronómiai hagyományait is bemutatják a turistáknak, és a helyi éttermek is kínálnak szlovák specialitásokat. A látogatók a „Szénégetők útja“ elnevezésű tanösvényen és a tájházban ismerkedhetnek a lakosság éltével.

A lakosság számának második világháború után bekövetkezett jelentős csökkenése a környező falvak iskoláinak megszűnéséhez vezetett. Csak Mátraszentimrén maradt nyolc évfolyamos iskola, melyben 1950. óta szlovák nyelvoktatás is folyik. Ez az intézmény az egyetlen olyan magyarországi szlovák nemzetiségi iskola, amelynek – ismét a változó körülményekhez való alkalmazkodás jegyében – a település jelentős anyagi és erkölcsi támogatásával a 2013/2014-es tanévtől a helyi szlovák önkormányzat a fenntartója. Polgármester Úr, engedje meg, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat nevében köszönetünket fejezzem ki mindazért, amit az iskola és a szlovák nyelvoktatás megmentéséért tettek és tesznek!

A mátrai szlovákok, de a szlovákok története általában is a változó körülményekhez való szakadatlan és kitartó alkalmazkodás története. Az új kihívásokra reagálás képességével nekünk, utódaiknak is tudnunk kell élni, akik azon dolgozunk, hogy közösségünk számára a lehető legjobb környezetet alakítsuk ki. Az egyik kulcsfontosságú terület, ahol erre törekszünk, a szlovák nemzetiségi oktatás. Ahogyan azt az Országos Szlovák Önkormányzat Oktatási-nevelési Bizottságának elnöke, Lászik Mihály megfogalmazta: az a célunk, hogy a magyarországi szlovák oktatás – az óvodáktól az egyetemekig – egységes rendszerként működjön, amelyben minden egység az előzőre épül. Hogy a gyerekek az óvoda után az iskolában is folytassák a szlovák nyelv elsajátítását, hogy minél több általános iskolát elvégző tanuló válassza a békéscsabai és budapesti gimnáziumot továbbtanulása helyszínéül. Hogy azután az érettségizettek egy része magyarországi és szlovákiai főiskolák és egyetemek pedagógiai karaira jelentkezzen. Hogy óvodáinkban és iskoláinkban legyen elegendő, nyelvi és szaktudással felvértezett pedagógus, akik segítségével a gyerekek az iskolákban elsajátíthatják őseik nyelvét.  Szándékosan beszélek az ősök nyelvéről és nem az iskolába érkező gyerekek anyanyelvéről. Hiszen a néhány évtizeddel ezelőttiektől eltérően a mai gyerekek, akiket szüleik szlovák nemzetiségi iskolákba íratnak, a családban nem tanulnak meg szlovákul. De motiváltak és nyitottak a szlovák kultúra és nyelv elsajátítására és nekünk olyan oktatást kell biztosítanunk számukra, amely végén egy kultúrával lesznek gazdagabbak.  Hogy a világ, melyben otthon érzik magukat, ne érjen véget Magyarország határainál.  

Az Országos Szlovák Önkormányzat igyekszik társadalmunk olyan, viszonylag új jelenségeire is reagálni, mint amilyen például a szegénység a szlovákok által is lakott egyes vidékeken, vagy az idősebb családtagok gondozásának megoldatlansága. Önkormányzatunk – intézményein keresztül is – a jövőben gyűjtéseket tervez és segíteni kíván a rászorulóknak. Községeinkben és városainkban kérdőívek segítségével mérjük fel a szociális gondoskodás különböző formái iránti igényeket. Fennmaradásunkhoz ugyanis kétségtelenül nagyban hozzájárult az az összetartás, mely közösségeink alapelve volt. Beszédemet  Carl von Linné, a XVIII. század elején élt svéd orvos és botanikus szavaival szeretném zárni: „Aki erős, kezével segít másokon. Aki értelmével tűnik ki, az másokat tanít. Az, aki kiváló a tudomány terén, az másokat fog oktatni. Így felelünk meg Alkotónk szándékainak! Ezek a kölcsönös szolgálatok, melyeket felváltva tartozunk egymásnak teljesíteni, mindenekelőtt azt parancsolják, hogy a közös előnyök érdekében társaságokba egyesüljünk. Ugyanis amit külön-külön soha sem lesztek képesek megtenni, azt könnyen megtehetitek egyesült erővel!”

Köszönöm a figyelmüket!

Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke

Magyarországi Szlovákok Napja, Mátraszentimre, 2016. júilus  2. 

Kép forrása: LUNO

Békéscsaba - Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

Budapest - Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

Sátoraljaújhely - Magyar-Szlovák Két Tanítási Nyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Kollégium

Szarvas - Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

Tótkomlós - Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda

Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete

Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete

Ľudové noviny - A magyarországi szlovákok hetilapja és portálja

SlovakUm Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Non-profit Közhasznú KFT

Vertigo Szlovák Színház

Magyarországi Szlovákok Könyvtára és Dokumentációs Központja

Magyarországi Szlovákok Pedagógiai Módszertani Központja

A Magyarországi Szlovákokért Közhasznú Alapítvány

Celoštátna slovenská samospráva v Maďarsku  2015  Országos Szlovák Önkormányzat